AZ ÜNNEP EVANGÉLIUMI KÖLTEMÉNYE
Versmisszió
HARMADNAP…
Fiában az Isten, látva mi van itt lenn,
földön mi megy végbe, miért nincs itt béke?
Megkezdte szép tervét, elhagyta tróntermét,
mennyből földre lépett, Isten emberré lett!
Tudta: így mért döntött, midőn testet öltött.
A démoni erő, Vele legyőzhető!
Győzhetünk bűn felett, ha minket Ő vezet,
látva vétkeinket, szíve megszánt minket.
Keresett virágot, de csak tövist látott.
Legyőzni bűnt, halált, más módot nem talált,
Ő az égi Bárány, csak élete árán
oldhat fel bennünket, hogy mentse lelkünket.
És ott a Golgotán, győzelmes harc után,
befejezte tervét, kilehelte Lelkét.
S harmadnap a halott, életre támadott!
Szent célja van velünk, szebb hont ígér nekünk.
Itt didergünk, fázunk, menny honába vágyunk.
Ott nincs idő, évek, zeng a hálaének,
ember s angyal ajkon, a legtisztább hangon.
Isten mennybe várja azt, ki bűnét bánja,
és úgy fogadja őt, mint hazaérkezőt.
Jertek drága lelkek, várnak égi telkek,
lelki szemmel már most, látjátok a várost,
felékesítetten, néktek készítettem.
Mivel engem féltek, mindenem tiétek,
szemem vigyáz rátok, hófehérben jártok,
itt öröm az élet, soha nem ér véget.
Pecznyík Pál
Megjegyzés: A vers a szerző által internetes közlésre, számomra engedélyezett új, máshol még nem publikált írása. <><
