Böjt 4. hetében örvendezésre hív a zsoltár, mert: az élet Kenyere értünk áldozta önmagát: "Ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad, de ha meghal, sokszoros termést hoz." (Jn 12,24)
Adámi Mária evangélikus teológus mai igehirdetése Zuglóban
(2008. március 2. – Böjt 4. vasárnapja – Ézs 54,7-10)
TÖRÉSVONALAK AZ ÉLETÜNKBEN
A földrengések során a földfelszín és a földkéreg mozdul el egymástól, ezzel a domborzat többnyire maradandó, kisebb-nagyobb méretű változását okozva. A rengés erősségétől függően károsodik a természetes és az épített környezet. Ez a katasztrófák egyik legpusztítóbb fajtája, előrejelzése nagyon nehéz, ebből következően nehéz az ellene való védekezés is. Igen gyakori jelenség, a világon naponta tucatjával fordul elő, de ezek mértéke általában jelentéktelen, így érzékelésük is főként csak műszerekkel lehetséges. A földkérget alkotó lemezek törésvonalai mentén pattan ki a leggyakrabban, és itt fordulnak elő a legerősebb rengések is, tehát ezek a földrengés szempontjából legveszélyeztetettebb területek. Ilyen például a Szent András törésvonal miatt az USA nyugati partvidéke, Ázsiában a Japán-szigetek, illetve a kontinens keleti része. Európában a görög szigetvilágban és Olaszország területén jelentkeznek gyakorta kisebb – közepes földrengések.
A rengéseket a tektonikus lemezek elmozdulásán kívül kiválthatja még egy ébredő vulkán erősödő tevékenysége, kozmikus esemény (a Föld légkörébe került meteorit darabok becsapódáskor méretüktől függően rengéshullámot generálhatnak), hagyományos vagy nukleáris eredetű robbantás. A rengések erősségének mérésére a Richter 9 fokozatú skála szolgál, a fokozatok mindegyike tízszer akkora felszabaduló energiamennyiséget jelent, mint az előző. Eszerint az 1-2 fokozat csak műszerekkel érzékelhető, míg a másik véglet, a 9-es fokozat a földkéreg teljes törését és a domborzat végleges átalakulását okozza.
A földrengés előrejelzésére mai ismereteink szerint olyan eszköz, ami megbízható, és megfelelő időtartamot ad a felkészülésre, nem létezik. Gyakorlatilag minden alkalommal váratlanul következik be.
A földrengések hatásuk szerint a csak műszerek által érzékelttől egészen az épületeket elpusztító, autókat megrongáló, emberek halálát okozó erősségű lökésekig terjedhetnek. Sajnos, a nem érzékelt rengéseknek is lehetnek súlyos következményeik, mint néhány éve karácsonykor a százezrek életét követelő szökőár volt Kelet-Ázsiában.
Kedves Testvérek! Hála Istennek, Magyarország a kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik a földrengések szempontjából. És mégis, azt gondolom, már valamennyien éltünk át kisebb-nagyobb földmozgásokat – nem fizikailag, hanem a személyes életünkben. Ahogyan ez a felolvasott igeszakasz eredeti címzettjeivel, Izrael népével is megtörtént. Elhagyták Istent, vagy egyszerűen csak elfeledkeztek róla, természetesnek vették jelenlétét, segítségét, de nem viszonozták szeretetét – és át kellett élniük, hogy életük alapjai megrendültek. Ilyen, évtizedekig tartó sokkot jelentett nekik a babiloni fogság, amikor elszakítva hazájuktól és a templomtól, ahol Istent imádták, egy idegen államban, elnyomásban kellett élniük. Elveszítették a szabadító Istenről alkotott elképzelésüket és saját kiválasztott voltukban való hitüket. Isten megengedte, hogy nehézségeket tapasztaljanak meg, mert fel akarta rázni őket. Így olvassuk: „Egy rövid szempillantásra elhagytalak…”, „Túláradó haragomban egy pillanatra elrejtettem előled arcomat…”
A földrengések általában a törésvonalak mentén törnek ki. Azt gondolom, két ilyen fontos törésvonal van az életünkben. Az első, a legmélyebb és leglényegesebb az Istennel való kapcsolatunk területe. A második az emberekkel való kapcsolataink. Gyakran élünk át kisebb-nagyobb rengéseket mindkét helyen. Lehetnek ezek alig érzékelhetőek, mint egy veszekedés, félreértés, családi vagy munkahelyi konfliktus, amit hamar helyre lehet hozni. De vannak olyan földmozgások, amelyek során szinte elveszítjük a lábunk alól a talajt, és egész életünk átrendeződik. Lehet ilyen egy válás, a rák vagy más súlyos betegség, vagy egy szerettünk elvesztése, egy-egy értelmetlennek tűnő tragédia. Ilyenkor valóban úgy tűnik, mintha Isten elhagyott volna, hátat fordított volna nekünk, nem törődne velünk vagy egyenesen haragudna ránk.
A törésvonal azt jelenti, hogy az adott helyen a földkérget alkotó lemezek nem illeszkednek egymáshoz: van közöttük egy eltérés, egy szakadék. Amikor a lemezek mozognak, természetes dolog, hogy egymásnak ütköznek, és lökéshullámokat indítanak el. Így van az a mi életünkben is. Istennel való kapcsolatunkban ott van a bűn szakadéka, amely elválaszt Tőle, és tetteink újra és újra összeütköznek az Ő parancsolataival. Emiatt a konfliktus miatt, a jóra való képtelenségünk, az önzésünk miatt adódik olyan sokszor probléma az emberi kapcsolatainkban is, még azokkal is, akik legközelebb állnak hozzánk, akiket a legjobban szeretünk. Mindig ott van Isten és közöttünk, és ebből fakadóan a körülöttünk lévő emberek és közöttünk a szakadék, amit a magunk erejéből áthidalni nem tudunk. Így állandóan földrengésveszélyes helyzetben élünk, és újra és újra érezzük, hogy gyengébben vagy erősebben megmozdul alattunk a föld.
Mégis, ma, az öröm vasárnapján Istennek van egy jó híre a számunkra. Nem kell veszélyes helyzetünkbe beletörődnünk, állandóan a rengés kitörésével fenyegető törésvonalak fölött, félelemben élnünk. Ő nem hagy végleg magunkra. Életünk rengései azt a célt szolgálják, hogy visszatérjünk hozzá. „Egy rövid szempillantásra elhagytalak, DE nagy irgalommal összegyűjtelek. Túláradó haragomban egy pillanatra elrejtettem előled arcomat, DE örök hűséggel irgalmazok neked - mondja megváltó Urad.” Isten hűséges hozzánk, megbocsát és újat kezd velünk, mert szeret minket – a Tőle elválasztó szakadék, a bűneink ellenére. Megérdemeljük haragját, büntetését, hiszen engedetlenek vagyunk Vele szemben, akarata ellenére cselekszünk, figyelmen kívül hagyjuk azt, aki teremtett és megváltott minket. Ő mégis szeret, mert ez lényének lényege. „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban” (Róm 8,38-39).
Jézus Krisztusban Isten összeforrasztotta a minket Tőle elválasztó törésvonalat. Krisztus keresztje áthidalta az Isten és köztünk tátongó szakadékot. A Jézusban való hit által új életet kezdhetünk, olyan életet, amelynek szilárd alapja van: a Benne való bizalom. Az Ő keze megtart a nehézségekben, Ő meggyógyítja, helyre teszi elrontott emberi kapcsolatainkat is. Bármi történjék, bízzunk az Ő szeretetében és gondoskodásában!
Mert kitörhetnek háborúk, pusztíthatnak járványok, lehet éhínség, aszály, árvizek, tombolhatnak viharok, folytatódhat a globális felmelegedés, jöhetnek természeti katasztrófák, politikai konfliktusok és így tovább, Isten Krisztusban megmutatott szeretete változatlan. „Mert a hegyek megszűnhetnek, és a halmok meginoghatnak, de hozzád való hűségem nem szűnik meg, és békességem szövetsége nem inog meg - mondja könyörülő Urad.” Ámen.
![- Csütörtök [2024.11.21.] "Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: Békesség nektek!"](https://m.blog.hu/an/andreas/image/mobil/header.jpg?v=1403127475)
