AZ ÜNNEP EVANGÉLIUMI KÖLTEMÉNYE
Versmisszió
MENNYEI SZÉL!
Szívszorítóan szomorú
kis egyházunk mai képe;
lelkével alig törődik
gyülekezeteink népe.
Egyház-hajónk vitorláját
nem feszíti Lélek szele;
sima tükrű, nem hullámzik
lelki életünk tengere.
Mit ér pompa, mit ér látszat,
ha Szentlélek nincsen jelen;
gyülekezet: Lélek nélkül,
mint egy halott, élettelen.
Feszítsd hajónk vitorláját,
Isten Lelke, mennyei szél;
míg túlsó parton felragyog
új szebb hazánk, mint égi cél!
Szívekben Te ébressz vágyat,
boldog örök élet után;
Sátán csábítása helyett,
néped csüngjön, Jézus szaván!
Konfirmandusaink lelke,
bizonyára drága neked;
ó, ne engedd veszni őket,
bár ők, nem törődnek Veled.
Egyházunk népe üdvéért,
hozzád sokan imádkozunk;
Te tedd örvendező házzá,
üresedő sok templomunk.
Bennük: a felébredt lelkek,
imádjanak, dicsérjenek;
újjászülő Szentlelkeddel,
boldogan mennybe térjenek!
Pecznyík Pál
Megjegyzés: A vers a szerző által internetes közlésre, számomra engedélyezett új, máshol még nem publikált írása. <><