Benczur Gyula festménye, a budapesti fasori evangélikus templom oltárképe.
Múlik a sötétség, és már fénylik az igazi világosság. (1Jn 2,8)
AZ ÚR JÉZUS MISSZIÓI PARANCSA MINDEN ŐBENNE HÍVŐ KERESZTYÉNRE VONAKOZIK! "HIRDESSÉTEK AZ EVANGÉLIUMOT!" ÖRÖMHÍRMONDÓ VAGY-E MÁR?!
Kövessük a napkeleti bölcsek példáját, s a betlehemi csillag fénye, a Szentlélek világossága, elvezet ma is a világ Megváltójához, s ott hódoljunk előtte s dicsőítsük Jézus szent nevét, aki Megváltónk és Szabadítónk lett, hogy megtérítsen konok pogányságunkból! S ezután mi is örömhírmondó békekövetei legyünk, hirdetve: a Szabadító elközelgetett minden ember számára. Ne szégyelld hát a Krisztus evangéliumát!
218. Ím, jászlad mellett térdelek
Szöveg: Gerhardt, Paul 1607-1676 Dallam: Bach, Johann Sebastian 1685-1750 Forrás: EKE Énekeskönyv, http://kispest.lutheran.hu/eke/enekeskonyv/web2/inde É N E K E bűnös világra, sírva jöttem én, mezítelen voltam, nincstelen szegény.
Atyám már akkor is, törődött velem, jó szülőkre bízta, harmat-életem.
Kis családi fészek, volt az otthonom, abban telt el gyermek és ifjú korom.
Vergődtem a bűnben, Jézus rám talált, Ő, aki legyőzött ördögöt s halált!
Fölemelt a porból, mert szánt engemet, értem a bűnösért, mennyit szenvedett.
Golgota keresztjén, vérrel áldozott, hogy én igaz legyek, Ő lett átkozott!
Csak így menthette meg, árva lelkemet, kaphassak a mennyben, örök lakhelyet.
Dicsőség Jézusnak, a mit tett velem, hiszen csodákból áll, egész életem!
Pecznyík Pál Celldömölk 2005.
Dallam: /Isten dicsősége./ 80-as Halleluja
|